Boldogrépa

Répázz boldogan

Diós-étcsokis shortbread

2017. január 19. 16:15 - a_nyúlontúl

„Vajon a hömpölygő szart mindig büdösnek érezzük majd, és mindent beterít, csak azért, mert tisztességtelen játékban született és hazugságok sora szegélyezi útját? Vagy van rá esély, hogy megtisztuljon, és átlátszó folyamként fusson tova, ha valós érzésekkel duzzasztjuk fel? – Dédé ezen gondolkozott, miközben a férje szemébe mondta, hogy „veled csinálom végig, erre esküdtem fel.” Az elmúlt hetekben emelt dózisú magne B6-ot szedett reggelente és dupla pohár gineket ivott lefekvés előtt, mert lelkében olyan vihar tombolt, amely akár egy kisebb dél-amerikai favellát is elsöpörne a Földről. Szenvedett, amiért az idegen iránt érzett érzéseit igazán soha nem élhette meg tisztán, csakis a bűntudattal együtt. És a lelke mélyén azt is tudta, hogy a történtek után, bármennyire is dolgozik azon, hogy visszataláljon férjéhez, minden intim pillanatukban vagy gyengéd érzéseiben is ott lesz a bűntudat. „Hogy a másikat, vagy önmagunkat csaljuk-e meg? Úgyszólván mindegy. A lényeg, hogy ne gondoljunk bele, és ne akarjunk többet a pillanatnyi jónál! Ja és persze, hogy feltöltekezve jöjjünk ki a történetből. Ne feledd drágám! A férjed azért tartod, hogy a privát kis bankodat töltse fel, a szeretőd meg azért, hogy a szexcsakrádat.” – nyugtatgatta Dorogi N. Dédé-t, aki hüppögve előkotorta zsebkendőjét, hogy felitassa könnyeit. „Oh, semmi baj édesem! Nem vagyunk mi állatok, sírj csak nyugodtan! De jó, ha tudod a sírás is csak arra való, hogy elérd, amit akarsz! Úgyhogy tartogasd a könnyeid a válásra, és pereld le Giorgioról a Gucci alsót is.”

Ezt a kekszet kb. bűntudat nélkül fogyaszthatod, mert csupa jófajta lisztből készült, cukor helyett fruktózzal (abból sem sok). Vaj ment bele bőven, de hát ez a shortbread dolog ilyen műfaj, nem hagyhatjuk ki belőle a lényeget. Ahogy az életből sem. Ugye, már csak az a kérdés, kinek mi a lényeg? Arról pedig már egy gyömbéres sör mellett beszélgethetnénk, hogy, ha végre fel is ismerjük, hogy nekünk éppen mi az, akkor sem dőlhetünk hátra, mert életszakaszonként változhat. Vagy Ti hisztek abban, hogy van, ami sohasem változik (pl. elvek, erkölcs, stb.?)

cca. 25 db kekszhez

  • 20 dkg vaj
  • 3 ek fruktóz
  • 10 dkg barna rizsliszt
  • 10 dkg teljes kiőrlésű liszt
  • 1 nagy csipet só
  • 5 dkg keserű csoki
  • 1 marék dió
  • 1 kezeletlen narancs reszelt héja

A vajat a fruktózzal gépi habverővel habosra verjük, közben a diót és az étcsokit aprítóban apróra daráljuk. A cukros vajhoz hozzáadjuk a csoki-dió kombót, majd mehet bele a narancs héja és a só, és újra indíthatjuk a habverő funkciót. A liszteket hozzáadjuk, kézzel egynemű gombóccá gyúrjuk, fóliával betakarjuk és a hűtőbe tesszük 1 órára. A sütőt 150 fokon előmelegítjük, a tésztát 2 db szilikonos sütőpapír között kb. kisujj vastagságúra kinyújtjuk, és a sütőben 50-60 perc alatt megsütjük. Még melegen felszeljük (én pizzaszeletelővel szoktam). Meg kell várni, hogy teljesen kihűljön és a vaj visszadermedjen, hogy ne essen szét atomjaira. Én narancsos habos kávé mellé csajos csevejhez ajánlom, de persze az asztalkörül rohangáló gyereksereg is megkínálható vele.

Gyere a Facebook oldalamra és szeresd ott is a főztömet. <3

4177124399684819594-account_id_1.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://boldogrepa.blog.hu/api/trackback/id/tr9412138517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.