Egyik hétvégén megajándékoztak a szüleim egy kis gyerekfelügyelettel, vagyis 1,5 szabadnappal. Igazán tartalmasan és intenzíven töltöttük el kettesben férjemmel - minden részletbe most nem mennék bele - és természetesen gasztronómia kalandokba is bonyolódtunk. Az egyik nagy élményt, a Szigetmonostor szélén található Rosinante Vendéglőtől kaptuk. Mesébe illő környezet, udvarias, de nem pofánkba mászó személyzet, és amin elhasaltam, hogy végre olyan étlapról választhattam, ahol látszott, kreatívan gondolták végig az ételsort és nem csak azért adtak hangzatos nevet a kreációnak, hogy bevigyenek a málnásba, aztán hagyják, hogy a szoknyádat húzkodva, arcodon fancsali képpel kikússzál. Nem, itt kérem szépen komolyan veszik nem csak a szezonalitást, de saját magukat is, mernek nagyot gondolni és aztán tisztességesen meg is valósítani. Így történhetett, hogy a karalábéfőzelék olyan magas színvonalat képviselt, ami előtt szívesen meghajoltam - pedig nem is kóstoltam. Férjem azonban nagyon lelkesen fogyasztotta és igyekezett rábeszélni, hogy a desszertem mögül én is ízleljem meg, mert tudnom kell, milyen az íze, hiszen mostantól így kell majd készítenem. De hajthatatlan voltam és nem nyaltam bele. Viszont, 10 percet beszélgettünk arról (izgalmas játék ráérő szülőknek), hogy milyennek érzi, ízét, állagát...A barkobázás után másnap elkészítettem így:
- 10 dkg vaj
- fél fej apróra vágott vöröshagyma
- 2 gerezd zúzott fokhagyma
- 60 dkg kockázott karalábé
- 1 tk kurkuma
- 1 tk só
- 1 mk őrölt fehér bors
- 8 dl víz
A vajat egy nagy lábasban hevítem, utána a vöröshagymát és a fokhagymát megfuttatom, a karalábét mellédobom és leheletnyit pirítom, majd a fűszerekkel és sóval ízesítem és annyi folyadékkal, ami elfedi, felöntöm, így főzöm, vigyázva, hogy ne puhuljon túl a karalábé. Közben elkészítem a habarást:
- 2 dl tejszín/zabtejszín
- 2 ek görög joghurt
- 3 csapott ek tönköly fehér liszt
- 1 ek aprított tárkony és csombor
- fél citrom leve
A tejszínnel és a joghurttal a lisztet csomómentesen elkeverem, majd a főzelék levéből hozzáadok és hőkiegyenlítéssel a főzelékhez adom, jól kiforralom, végül a fűszernövényekkel megszórom. Végül a tűzet elzárom és a citrom levével savanyítom.
A Rosinante stábja valamilyen zöldségfasírttal tálalta emlékeim szerint, én most pehelykönnyű galuskákat készítettem hozzá:
- 3 ek görög joghurt
- 2 csapott tk utifűmaghéj
- 2 nagy levél bazsalikom aprítva
- 1 kisebb gerezd zúzott fokhagyma
- 1 mokkáskanál só, őrölt bors
A hozzávalókat elkevertem egy edényben és a hűtőben hagytam 20 percre, hogy egymásra találjanak az ízek és az utifűmaghéj pedig tegye a dolgát - duzzadjon, duzzadjon, duzzadjon....
Voila:
Zene most nincs.
